Ifjú László

Honfoglalás

Ezer év küzdelem, ezer évnyi vérontás,
Ezer s ezer veszélyforrás s borzongás!
Há' borús a lelkünk;  háború jött,
Mi hívtuk, lelkünkből visszatükröződött!



Elhagyott az Istenünk, jaj nekünk!
Elhagytuk magunkat, ez lett a vesztünk...
Elfeledtük kik voltunk, honnét jöttünk,
Hamis a múltunk, az istenünk...



Történt egyszer, hogy Vajk királyunk
eladta lelkünk;  csekély fizetség -
vám Európa kapujába. Itt vagyunk!
Létrejött az oltáriszentség...



Így lettünk a kereszt híve.
Felvettük a turáni átkot, a csatabárdot!
Bekéredzkedni a vén Európába? Ezt a butaságot...
Mi voltunk, vagyunk s leszünk Európa szíve!



Szemet vetett ránk a tatár, a török, a labanc.
Hívatlan vendégek: jöttek ingyen élni, a sok galád!
Csábító az öreg hölgy, a mádám, a ribanc...
Prostituált ország: mindenki rajtunk ment át...



Futtattak a Habsburgok, az oroszok,
Méltóságunkat, vérünket s szabadságunkat adtuk!
Mi voltunk Európa éléskamrája, cselédje,
Ma rabszolgája, birkanépe!



Ezer esztendőnyi idő folyt le a homokórán,
Ismét kopogtattunk Európa kapuján.
Elnyertük a tagságot, üdvözletem!
Meddig tréfál még velünk a történelem?



Láthatatlan az új ellenség, békés, sunyi,
Kintről s bentről fal fel a rohadás, eszményi...
Nagy orrú, pajeszos, öltönyös bankárok,
Kik hontalanok, üldözöttek s gazdagok...



Nagy vezíreink lepaktáltak az ördöggel,
Teli van a parlament ökrökkel!
Tönkreverték a gazdaságot,
Negyedévszázad alatt eladták az országot...



Lesben állnak a külföldi vendégmunkások,
Jönnek már a ruszkik, kínaiak, arabok!
Éhen hal a magyar, hízik már a cigány,
Saját népe mérgezte meg magát, ilyen hitvány!



Fuldoklunk az uzsora kamatban,
Házunkat veszik el a legnagyobb nyugalomban...
Vérontás nélkül üldöznek el hazánkból, bámulatos!
Egyik fele lakatlan lesz, másik fele meg Lakatos...



Készült 2014. január 16-án.

Ha netán rasszistának tartanál, olvasd el a Színesbőrű vagyok című versemet!